A tekeredő kígyó formában megalkotott játéktáblán a kígyó farkától haladtak befelé, a fej irányába. Az őskortól az Első Átmeneti Korig játszották, majd a 26. dinasztia korában elevenítették fel – legalábbis a sírfestményeken.

A halotti kultuszhoz is kapcsolódott, mivel a Piramisszövegekben említik, hogy a halottól várták, hogy végighaladjon a mehen-kígyó farkától a fejéig. A középbirodalmi koporsókon pedig már Mehen tekervényes útjairól (CT758-60) és titkairól (CT493-495) beszélnek.

A 3. dinasztia korában élt Hesy-Ré sírábrázolásából tudjuk, hogy 3-3 oroszlánfigura, 4 dobópálcika és 36 golyó tartozott hozzá. Ezeket önálló dobozban, szépen elrendezve tartották. Feltételezik, hogy dobással lehetett előre haladni, és az első beérkező lett a nyertes. A golyók szerepe talán valami olyan lehetett, hogy meg kellett becsülni, mennyi van az ellenfél kezében. A játék menete tehát csupa kérdés. Annyi biztos, hogy a kockák száma nem számított – vannak kicsi, alig 30, és több száz kockás mehen-táblák, és az állat iránya sem, mivel mindkét irányban tekeredhetett a kígyó.

A játék ősiségét jól mutatja, hogy a Ballaszban feltárt őskori temetőben (1Q19) is megtalálták, ott egy edény tetejének mészkőlapjára vésték rá.