Khufu és a varázslók: A napkirályok születése
Az óegyiptomi elbeszélés a Westcar papiruszon maradt fenn, melyet az egyiptomi történelem egyik virágkorát jelentő Újbirodalom időszakát megelőző korban jegyeztek le. Jelenleg Berlinben őrzik, de sajnos csak a tekercs közepét, mivel töredékesen találták. Magyar fordítása Dobrovits Aladár, A paraszt panaszai című művében olvasható (Budapest, 1963, 47-56).
Hufu harmadik fia Dzsedi varázslót mutatja be, aki csodatette után még megjósolta a fáraónak egy új dinasztia felemelkedését, és elmesélte a jövendő, 5. dinasztiabeli királyok születésének mikéntjét. Kiderül, hogy a dinasztia hármas ikrek születésével indul (a jövendő Uszerkaf (Kr. e. 2465-2458), Szahuré (Kr. e. 2458-2446) és Neferirkaré Kakai (Kr. e. 2446-2426) fáraók), de az ő sorsukat már nem őrizte meg a papirusz, mert itt megszakad a fennmaradt szöveg.
“Dzsedi így beszélt:
A szakhebui Ré papjának felesége. Rének, Szakhebu urának három gyermekével van teherben. Megmondta neki Ré, hogy ők fogják gyakorolni ezt a felséges hivatalt ebben az egész országban. A legidősebb közülük “a látók legnagyobbja” lesz Héliopoliszban.
Őfelségének a szívé pedig elszomorodott emiatt. Dzsedi ezt mondta:
– Mit jelent ez a hangulat, király (Élet. Üdv. Egészség neki!), uram? Talán amiatt van, amit mondtam a három gyermekről? Az így történik majd: a te fiad fog uralkodni. az ő fia, s csak azután egy közülük.
Őfelsége Így szólt:
– Mikor szül Ő, Ruddzsedet?
– A sarjadás első hónapjának 15. napján.
Őfelsége így szólt:
– Ha a Két hal-csatorna partjai kilátszanak, magam fogok odamenni, szolgám, hogy meglássam Rének, Szahebu urának templomát.
Dzsedi ezt mondta:
– Akkor én négy rőf magas vizet teremtek a Két hal-kerület partján.
Őfelsége bevonult palotájába, így szólt Őfelsége:
– Bízzák meg … -t, hogy vigye Dzsedit Dzsedefhór királyfi házába, s az lakjék vele együtt. Tápláléka legyen: ezer kenyér, száz korsó sör, egy ökör és száz köteg hagyma.
Mindenben úgy cselekedtek, ahogyan Őfelsége megparancsolta.
Ezen napok egyikén történt, hogy Ruddzsedet szenvedni kezdett, fájdalmas volt a szülése. Őfelsége Ré, Szakhebu ura így szólt Íziszhez, Nephthyszhez. Meszkhenethez. Hekethez és Khnumhoz:
– Menjetek hát. segédkezzetek Ruddzsedetnek a három gyermek megszülésénél, akik a testében vannak, hogy gyakorolják ezt a felséges hivatalt ebben az egész országban. Ők majd felépítik templomaitokat, táplálják oltáraitokat, felfrissítik asztalaitokat, nagyobbá teszik isteni áldozataitokat.
Elindultak ekkor ezek az istenek, s táncosnőkké változtak át, s Khnum mint hordszékvivő volt velük. Elérkeztek Rauszer házához. Úgy találták, amint rendetlen ruházatban állt. Odavitték hozzá nyakékeiket és csörgőiket. Ő így szólt hozzájuk:
– Úrnőim. Íme, van itt egy asszony, aki szenved, fájdalmas a szülése.
Ők ezt mondták:
– Hadd lássuk őt! Íme mi értünk a bábáskodáshoz.
Ekkor Igy szólt hozzájuk:
– Gyertek!
Bementek Ruddzsedethez, s rázárták a szobát. Ízisz eléje állt. Nephthysz mögéje, Heket siettette a szülést. Ízisz így szólt:
– Ne erőlködj a testében a te Uszer nevednél fogva.
A gyermek lesiklott a karjain. Egy rőfös erős csontú gyermek volt. Bőre aranyból volt, fejkötője valódi lazúrkőből. Lemosták, elvágták köldökzsinórját, és a téglákon lévő lepedőre tették. Meszkhenet hozzálépett, és így szólt:
– Király ő, aki a királyságot fogja gyakorolni ebben az egész országban.
Khnum egészségessé tette tagjait.
Ízisz ekkor Ruddzsedet elé állt, Nephthysz mögéje, Heket siettette a szülést. Ízisz így szólt:
– Ne közeledj a testében a te Szahuré nevednél fogva.
A gyermek lesiklott a karjain. Egy rőfös erős csontú gyermek volt. Bőre aranyból volt, fejkötője valódi lazúrkőből. Lemosták, elvágták köldökzsinórját, és a téglákon levő lepedőre tették. Meszkhenet hozzálépett, és így szólt:
– Király ő, aki a királyságot fogja gyakorolni ebben az egész országban.
Khnum egészségessé tette tagjait.
Ízisz ekkor Ruddzsedet elé állt, Nephthysz mögéje, Heket siettette a szülést. Ízisz így szólt:
– Ne légy sötét a testében a te Kekui nevednél fogva.
A gyermek lesiklott a karjain. Egy rőfös erős csontú gyermek volt. Bőre aranyból volt, fejkötője valódi lazúrkőből. Meszkhenet hozzálépett, és így szólt:
– Király ő, aki a királyságot fogja gyakorolni ebben az egész országban.
Khnum egészségessé tette tagjait. Lemosták, elvágták köldökzsinórját, és a téglákon levő lepedőre tették.
Az istenek ekkor kimentek, miután segédkeztek Ruddzsedetnek a három gyermek megszülésénél. Így szóltak:
– Örvendjen a szíved, Rauszer, íme, három gyermek született neked!
Ő így szólt hozzájuk:
– Úrnőim, mit tegyek értetek? Adjátok ezt az árpát a hordszékvivőtöknek. Vigyétek el azt magatokkal fizetségül edényeitekbe.
Khnum megrakodott az árpával, s ők elmentek arra a helyre, ahonnan jöttek. Ízisz így szólt ezekhez az istenekhez:
– Miért jöttünk el hozzá, ha nem teszünk csodát a gyermekek számára, amiről mesélhetünk az ő atyjuknak, aki minket küldött?
Erre megalkották az Úr (Élet, Üdv, Egészség neki!) isteni koronáit, s beletették az árpába. Ezután viharos szelet és esőt támasztottak az égen, és visszatértek a házba. így szóltak:
– Tegyétek el az árpát itt egy lezárt kamrában, amíg visszajövünk északi tartózkodásunk után.
Ekkor letették az árpát egy zárt kamrába. Ruddzsedet megtisztította magát tizennégy napos tisztálkodással. Így szólt szolgálójához:
– EI van látva a ház?
Az így beszélt:
– El van látva minden jóval, kivéve az árpásedényeket. Ezeket nem hoztak.
Ruddzsedet ekkor így szólt:
– Hát miért nem hoztak árpásedényeket?
A szolgálónő így szólt:
– Nem lehet most ezen segíteni, csak ezeknek a táncosnőknek az árpájából. A kamrában van, a pecsétjükkel lezárva. Ruddzsedet így szólt:
– Menj csak le, hozz belőle, Rauszer majd kárpótolja nekik, ha megjön.
A szolgáló elment, s kinyitotta a kamrát. Ekkor éneklés, dalolás, tánc és ujjongás hangját hallotta meg a kamrában, ahogyan mindez a király előtt történik. Kiment, és elmesélte Ruddzsedetnek mindazt, amit hallott. Ő körüljárta a kamrát, de nem találta azt a helyet, ahol ezt tették. Ekkor halántékát a tartályhoz illesztette, s úgy találta, hogy annak belsejében teszik. Egy ládára helyezte tehát ezt, majd bőrrel körültekerve egy másik lezárt ládába. Betette a kamrába, melyben edényei voltak, és lepecsételte. Rauszer hazajött, megérkezve a rnezőről, s ekkor Ruddzsedet elmondta neki ezt a dolgot. Rauszer szíve mindennél boldogabb lett, leültek, s egy szép napot töltöttek el.
Napok teltek el ezután, s egyszer Ruddzsedet veszekedett a szolgálólánnyal. Veréssel büntette meg. Ekkor így szólt a szolgálólány a házbeliekhez:
– Ezt kellett tenni? … Három királyt szült. Elmegyek, s megmondom ezt Őfelségének, Felső- és Alsó-Egyiptom királyának, az igaz hangú Khufunak.
El is ment, s rátalált anyjától való legidősebb testvérére, amint a szérűn lent kötözött csomókba. Az így szólt hozzá:
– Hová mész, kicsi lány?
Ő elmesélte neki ezt a dolgot. Ekkor így szólt hozzá a fivére:
– S még elém mertél jönni, s én részes legyek az árulásban?
Felragadott egy köteg lent, s gonoszul megverte. A szolgálólány elment, hogy hozzon magának egy merítés vizet, ekkor elragadta őt egy krokodilus.
A testvére elindult, hogy elmondja ezt Ruddzsedetnek. Térdére hajtott fejjel ülve találta Ruddzsedetet, a szíve – Úrnőm, miért szomorkodsz?
Ő így beszélt:
– Ez a kicsi, aki ebben a házban nőtt fel, íme ő elment mondván: „Elmegyek és feljelentést teszek!”
Ekkor az lehajtotta a fejét, és így szólt:>
– Úrnőm! Íme, ő eljött hozzám, hogy megmondja nekem… mellém lépett, s ekkor gonoszul megvertem. Elment, hogy vizet merítsen magának. Ekkor elragadta őt egy krokodilus…”