III. Thutmoszisz
A 18. dinasztia egyik kiemelkedő királya. Mint a többi egyiptomi uralkodónak, neki is 5 neve volt. Különösen nevezetes volt trónneve: Menheperré, vagyis “tartósak Ré alakjai”, mivel ezt halála után több száz évvel is felvésték még védő amulettként viselt skarabeuszokra. Gyermekként koronázták meg, és nagynénje, Hatsepszut kezdte kormányozni az országot. Hatsepszut uralkodása alatt Thutmoszisz katonai expedíciókat vezetett az idegen országokba. Nagynénje halála után vette csak át országa irányítását. Ekkor nagyarányú hódításokba kezdett a Földközi tenger térségében, és Núbiába is vezetett hadjáratokat. Ezért is nevezték el az “egyiptomi Napóleonnak”. Krónikása, Tjanuni minden hadjáratot és zsákmányt feljegyzett. A meghódított területek hercegeit gyakran udvarába vitte, ahol azok megismerkedtek az egyiptomi kultúrával, majd később, hazatértük után Egyiptom szövetségesei lettek. Halotti templomát Hatsepszut és Mentuhotep temploma közé építtette, amit azonban nem sokkal befejezése után egy sziklaomlás betakart. A mellé épített Háthor kápolna meg földrengésnek esett áldozatul. Sok más építkezése közül talán a legnevezetesebb a karnaki. Sírja a Királyok Völgyében található.
A karnaki Amon-Ré templomban kőfallal vette körül Hatsepszut obeliszkjeit, a 6. pylon belső oldalára pedig évkönyveit (annales) vésette fel. Mögötte az udvaron ún. heraldikus pilléreket emeltetett: ezek díszei, a három kehelybe nyíló liliom ill. lótusz az északi és déli országrész szimbóluma volt. Két obeliszkje közül az egyik Isztambulban a Hippodromra került. Az 5. és 6. pylon között négy termet épített, és a gránitkapu is az ő idejéből származik. A bárkaszentélyt övező falon több domborműve látható. Hátrébb ünnepi csarnoka áll, ahol feltehetőleg a koronázást megújító szed ünnepét tartotta. Több kisebb helyiség domborműve is nevéhez fűződik. Igen nevezetes az ún. “botanikus kert” különleges növényeket és állatokat ábrázoló domborműveivel. A Muttempom felé vezető út kezdetére, a templomtól déli irányba pylont (=7.) épített, és tőle balra kis alabástrom szentélyt. Egy középbirodalmi templom helyén Ptahnak is emelt templomot.
A karnaki Amon-Ré templomban kőfallal vette körül Hatsepszut obeliszkjeit, a 6. pylon belső oldalára pedig évkönyveit (annales) vésette fel. Mögötte az udvaron ún. heraldikus pilléreket emeltetett: ezek díszei, a három kehelybe nyíló liliom ill. lótusz az északi és déli országrész szimbóluma volt. Két obeliszkje közül az egyik Isztambulban a Hippodromra került. Az 5. és 6. pylon között négy termet épített, és a gránitkapu is az ő idejéből származik. A bárkaszentélyt övező falon több domborműve látható. Hátrébb ünnepi csarnoka áll, ahol feltehetőleg a koronázást megújító szed ünnepét tartotta. Több kisebb helyiség domborműve is nevéhez fűződik. Igen nevezetes az ún. “botanikus kert” különleges növényeket és állatokat ábrázoló domborműveivel. A Muttempom felé vezető út kezdetére, a templomtól déli irányba pylont (=7.) épített, és tőle balra kis alabástrom szentélyt. Egy középbirodalmi templom helyén Ptahnak is emelt templomot.
© Győry Hedvig