Tilapia

A tilapia bölcsőszájú halfélék (Cichlidae) családjába tartozó nemzetség. Mindenevő, szapora, és békés hal. Különösen kedveli az algákat, vízinövényeket. A Tisza-tóban hazánkban is tenyésztik, és néha boltokban is lehet kapni. Húsát kifejezetten finomnak tartják. Ma elterjedt nevének alapja a bantu Tswana nyelvben megtalálható thiape elnevezés.
A legtöbbet emlegetett, ábrázolt és megtalált halfaj az ókori Nílus völgyben a Tilapia nilotica, Tilapia galilaea és Tilapia zilli, mai arab nevén bulti és ramrun. (Régebben nevezték Oreochromis niloticusnak és Sarotherodon niloticusnak is.) Akkoriban jnt volt a neve, és szinte minden sírtulajdonos szükségét érezte, hogy szigonyával elejtse. Annyira közkedvelt volt, hogy a kopt nyelvben már ez a szó jelenti a „halat“. Nagy mennyiségben kihalászva rendszerint kibelezték, majd kiszárítva tárolták. A tilapia a nyugodt vizek kedvelőjeként a laposabb, mocsaras területeken szeret tanyázni, és könnyen benépesítette az áradás által létrehozott kis tavakat. Csak Denderában, Hathor városában számított tabunak.
A horgászok kedvelt zsákmánya volt, de a mesterséges tavakba is rendszeresen telepítették. Meleg, piros színével a boldogság szimbólumát látták benne. A piros mellett azonban türkiz színben is játszottak pikkelyei, ami másik nevének kiindulási pontja: w(A)D „zöld“. Színének átalakulását számos vallási szövegben megemlítik. A Halottak Könyve 15. fejezetében például a halott ennek látványával igazolja, hogy a milliók bárkáján utazik. A sügérrel párba állítva jól képviselték a Nílus vizének teljességét.
A világos nappal szimbóluma volt. Ez indokolta, hogy Napbárkája előtt haladt. Különös, regeneratív erőt tulajdonítottak neki, amit indokolt szaporasága, és az a szokása, hogy szívesen tisztítja a lótuszok szárát és levelét. Ezért tartották lótuszevőnek, és vele is az újjáéledés szimbóluma lett. A Tilapia zilli esetében az elképzelés alapját az a szokása még tovább erősítette, hogy petéit kerek fészekben, mélyedésbe rakja, majd körözve őrzi őket, míg a másik két fajtánál az, hogy a tojásokat a szájukban keltik ki, és a kis halak is ki-be úszkálnak, míg megerősödnek. Ez a Napisten teremtő aspektusára emlékeztette őket. Regenerációs erejét számos tilapia amulett is közvetítette.
 
 
© Győry Hedvig