Az ókori Egyiptomban is szerettek ünnepelni az emberek. A fáraókorból számos ünneplista maradt fenn, így tudjuk, hogy gyakran ültek meg kisebb-nagyobb ünnepeket. Ezeken csillagászati, mitológiai, politikai, gazdasági vagy egyéb eseményről, jelenségről emlékeztek meg, de mindig kapcsolatban álltak a vallási élettel. Állandó részüket alkották tehát az áldozatok bemutatása, az istenek tisztelete himnusz, tánc és zene kíséretében, esetleg valamely esemény felelevenítése, és gyakran kapcsolódott hozzájuk ünnepi felvonulás vagy körmenet és oraculum. Ez utóbbi alkalmak többnyire az istennel való személyes találkozást is lehetővé tették az isteni képességekkel felruházott kultuszszobrok révén. Természetesen az ünnep fontos részét képezte a szórakozás, pihenés és nem utolsó sorban a lakomázás, gyakran ritka falatok osztogatásával emelve a fényét. Maguk az egyiptomiak is csoportosították ünnepeiket: az „ég ünnepei” köré tartoztak a csillagok- és hold mozgásához kapcsolódó ünnepek, mint pl. az Újév ünnepköre, a Völgyünnep vagy az újhold ünnepe, az „idő / évszakok múlásának az ünnepei” pedig a többit foglalta magában, akár istenekhez kötődtek, mint Amenhotep ünnepe vagy az Opet ünnep, akár politikai eseményről emlékeztek meg, mint a szed ünnep vagy a győzelmi ünnepek, akár magánjellegűek voltak, mint a születésnap, vagy egy közeli rokon halálának az évfordulója. Ebből is nyilvánvaló, hogy voltak az egész országban megült ünnepek és voltak kisebb jelentőségűek, regionális, helyi vagy akár pusztán családi körben folytatott megemlékezések. A templomi ünnepek egy része az épületen belül, a hívektől elzárva folyt.

 

 

© Győry Hedvig