Skarabeuszamulett

Az ókori egyiptomiak egyik kedvelt amulett-típusa a ganajtúró bogár (Scarabeus sacer) alakjában mintázott skarabeusz. A skarabeusz görög szó, óegyiptomi nyelven heper, igeként a jelentése: ’keletkezik’, ’születik’.

A skarabeuszamulett többféle anyagból készülhetett, különböző kövekből (szteatit, homokkő, bazalt, mészkő, alabástrom), fajanszból, ásványokból (malachit, ametiszt), drága- és féldrágakövekből (lapis lazuli, jáspis), de kiönthették aranyból vagy ezüstből is.

Szimbolikus jelentése

Ré napisten hajnali formájával (Heper) azonosították. Egyrészt, mert a bogár a ganajt golyó formájában görgeti maga előtt, és a golyó a napkorongot idézte számukra. Másrészt az, amikor a golyóba helyezett tojásokból megjelennek kicsinyei, az egyiptomiakat a Napisten önmagából való keletkezésére emlékeztette, azaz olyannak tűnt számukra, mintha a bogarak a golyóból születnének meg. Így a teremtés, újjászületés szimbólumává váltak.

Használata

Viselőjét a Napisten védelme alá helyezte. A skarabeuszamulettek már az Óbirodalom idejében megjelentek, ekkor még felirat nélkül. A Középbirodalomban már hivatali pecsétként is szolgálhatott – az aljára szöveg, a király neve, vagy egyéb dekoratív elem is kerülhetett. Az Újbirodalom korában melldíszek (pektorálé) középső elemeként is megjelent. Különleges formája az úgynevezett szívskarabeusz, amelyet a bebalzsamozott halott szíve fölé helyeztek, hogy biztosítsa a halottnak a túlvilágon való újjászületését.

Érdekesség

A karnaki templomkörzetben monumentális szoborként ábrázolnak egy skarabeuszt, amelyet az arab hódítás után termékenységi szimbólumként értelmeztek. Ma is láthatjuk, amint a turisták körbe-körbe kerülik, valamiféle jó szerencsében reménykedve.