Vezír
A legmagasabb hivatali rang az ókori Egyiptomban a vezíreké volt. Tjatinak (TAtj, teljes formájában TAtj-zAb-TAtj 
) nevezték őket, és legkésőbb Dzsószer fáraó korától (3. dinasztia) a 30. dinasztia végéig fennállt hivatala. Egyes időszakokban a vezírséget megosztották Észak és Dél területére. Így például II. Pepi, III. Thutmoszisz és II. Ramszesz fáraó korában egyszerre ketten is gyakorolták ezt a feladatkört. Előfordult, hogy a tisztség nőnemű formáját a királyné viselte, és szerepel Hathor istennő jelzői között. A vezírt kezdetben a királyi család tagjaiból választotta az uralkodó, később örökölhetővé vált. A vezírek hivatala jellemzően a király székhelyén volt, ill. Memphisz és Théba városában. A vezírek hivatali viselete a Középbirodalom korától egy mell alatt induló, bokáig érő hosszú egyiptomi szoknya lett, melyet két pánt tartott meg.
A vezír tevékenységét legteljesebben a III. Thutmoszisz – II. Amenhotep idején vezírként működő Rekhmiré sírfelirata (TT100) írja le. Feladatának lényege a maat / „rend, harmónia, igazság” fenntartása volt minden tekintetben, az egész ország(része) területén. Ennek megfelelően gyakorolta a bírói funkciót, igazgatta az államügyeket, döntéseket hozott és viteleztetett ki gazdasági és közigazgatási területen, köztük az adók és köteles munkák kapcsán, ellenőrizte a papság tevékenységét, de ő gondoskodott a király és palotája biztonságáról is, irányította a rendőrséget, háború esetén a hadsereget, sőt hozzá tartoztak a közmunkák, ezen belül a király túlvilági életét biztosító síregyüttes létrehozása is. Tehát lényegében Egyiptom belpolitikai életében mindenben helyettesíthette a királyt.
Természetesen bármelyik intézkedését felülbírálhatta az uralkodó, és ha nem volt megelégedve vele, le is válthatta – ez történt pl. a már említett Rekhmirével II. Amenhotep fáraó uralkodása alatt.
Nevezetes vezírek voltak például Imhotep, Hemiunu, Kagemni, Mereruka, Ptahhotep, Szen(en)mut, Rekhmiré, Amenhotep Hapu fia, Ramósze, Paszer, Panehszi, Khaemuaszet, Herihór.
) nevezték őket, és legkésőbb Dzsószer fáraó korától (3. dinasztia) a 30. dinasztia végéig fennállt hivatala. Egyes időszakokban a vezírséget megosztották Észak és Dél területére. Így például II. Pepi, III. Thutmoszisz és II. Ramszesz fáraó korában egyszerre ketten is gyakorolták ezt a feladatkört. Előfordult, hogy a tisztség nőnemű formáját a királyné viselte, és szerepel Hathor istennő jelzői között. A vezírt kezdetben a királyi család tagjaiból választotta az uralkodó, később örökölhetővé vált. A vezírek hivatala jellemzően a király székhelyén volt, ill. Memphisz és Théba városában. A vezírek hivatali viselete a Középbirodalom korától egy mell alatt induló, bokáig érő hosszú egyiptomi szoknya lett, melyet két pánt tartott meg.A vezír tevékenységét legteljesebben a III. Thutmoszisz – II. Amenhotep idején vezírként működő Rekhmiré sírfelirata (TT100) írja le. Feladatának lényege a maat / „rend, harmónia, igazság” fenntartása volt minden tekintetben, az egész ország(része) területén. Ennek megfelelően gyakorolta a bírói funkciót, igazgatta az államügyeket, döntéseket hozott és viteleztetett ki gazdasági és közigazgatási területen, köztük az adók és köteles munkák kapcsán, ellenőrizte a papság tevékenységét, de ő gondoskodott a király és palotája biztonságáról is, irányította a rendőrséget, háború esetén a hadsereget, sőt hozzá tartoztak a közmunkák, ezen belül a király túlvilági életét biztosító síregyüttes létrehozása is. Tehát lényegében Egyiptom belpolitikai életében mindenben helyettesíthette a királyt.
Természetesen bármelyik intézkedését felülbírálhatta az uralkodó, és ha nem volt megelégedve vele, le is válthatta – ez történt pl. a már említett Rekhmirével II. Amenhotep fáraó uralkodása alatt.
Nevezetes vezírek voltak például Imhotep, Hemiunu, Kagemni, Mereruka, Ptahhotep, Szen(en)mut, Rekhmiré, Amenhotep Hapu fia, Ramósze, Paszer, Panehszi, Khaemuaszet, Herihór.
© Győry Hedvig