Márna

A pontyfélék (Cyprinidae) családjának Barbinae (tapintócsápos) alcsaládjába tartozó nemzetség tagja.
Igen kedvelt halfajta volt az ókori Egyiptomban a nílusi márna (Barbus bynni Forskal), amit a görögök lepidótosznak neveztek. Nemcsak a Nílus folyóban tenyészik, de a mocsaras területeken és a csatornákban is jól érzi magát. Eddig ismert legnagyobb mérete 82 cm. Puhatestűeken, rákféléken, rovarokon él. Párzási ideje a Nílus áradásával esett egybe, júliusban.
Közismertségét jól mutatja, hogy formáját a „hal” hieroglifa írására is felhasználták. Mehit (-Tefnut) istennő szent állatának tartották, akinek fő kultuszhelye Thisben volt. A város görög neve éppen ezért Lepidontopolisz lett. Itt természetesen halászati tilalom volt rá érvényben, ahogy a közeli Abüdosz városában is. Az assziuti temetőben tisztelt Ozírisznak ugyancsak szent állata volt. A Plutarkhosnál feljegyzett mítosz változat (“Íziszről és Oziriszról, 18”) vele is kapcsolatba hozza, amennyiben szerinte ez volt az egyik halfajta azok között, amelyek falfalták Ozírisz  nemi szervét, amikor azt Széth isten a vízbe dobta. A démotikus írásokban „pikkelyes” (xnfy) névvel illetik.
© Győry Hedvig