Királyfi és a Sors

A British Múzeum 10060 sz papiruszán, III. Thotmesz fáraó egyik hadjáratának emlékezetes eseménye mellett maradt fenn a Sorsüldözött / elátkozott királyfi és Királyfi és a sors néven is emlegetett óegyiptomi mese. Az egykori tulajdonos feljegyzése szerint Deir el-Medinéből került elő, számos további papirusz társaságában. Sajnos töredékes, és így vége ismeretlen. Nyelvezete az Újbirodalom korában beszélt egyiptomi nyelv, írásmódja a ramesszida korra (19-20. dinasztia) jellemző. A szerkezeti sajátosságok, ismétlések és nyelvi játékok alapján ritmikus prózában írták. A megfogalmazás módjában, szóhasználatában és mesei fordulatokban bővelkedő történet néhány részletétől eltekintve tökéletesen illik a magyar népmesék világába.
Egy gyermektelen királynak végre fia született, ám a hét Hathor istennő azt jósolta, hogy krokodil, kígyó vagy kutya által fog meghalni. ezért a gyermek egy sivatagi toronyban nevelkedett. Egyszer azonban agarat kért apjától. Az egy „kis remegőt” adott neki. Amikor a gyermek felcseperedett, agara társaságában Naharinába ment. Ott a fejedelem egyetlen leánya kezéért ugrattak az oda sereglett királyfiak, de csak neki sikerült elérnie a lányt, aki első látásra beleszeretett. A naharinai királynak azonban nem tetszett az álruhás királyfi, végül azonban mégis engedett. Ettől kezdve boldogan élt az ifjú pár. A feleség megmentette férjét a kígyó marásától, és a kutya és a krokodil veszélye is felmerült. Ezen veszélyek elhárítása azonban a fennmaradt szövegrészben csak félig történik meg, mivel hiányos a papirusz.
A történet magyar fordítását Dobrovits Aladár készítette el, és a Paraszt panaszai c. kötetben jelent meg (Budapest 1963, 69-74. oldal).Az interneten ezen a linken keresztül olvasható, és két részre bontva meghallgatható: 1 rész és 2. rész.
 
© Győry Hedvig