Baseball  – sporttörténeti elemek 2.

És íme a labdaütés szertartásához a következő játék!

 A baseballt, magyarul bázislabdát (bár még  nem hallottam így emlegetni) szintén két csapat játssza. A a dobó egy ökölnyi méretű labdát hajít a másik csapat játékosa felé, és az egy ütővel üti el. Közben a dobó a bázishoz fut (innen a játék és a labda neve), megérinti és visszafut. a futást sé az érintést pontozzák. Az amerikai angolban a baseball-t még hardballnak, azaz „kemény labdának” is nevezik. Egyik változatában puhább és nagyobb labdával játsszák, ezt nevezik softball-nak. Erről majd legközelebb írok.

A baseball Amerikában és Kelet-Ázsiában népszerű. Az Egyesült Államokban egyenesen nemzeti sportnak kiáltották ki – a Major League Baseball (MLB) meccseinek látogatottsága nagyobb, mint az összes többi sportágé együttesen. A szabályokat a mellékelt videón részletesen elmagyarázzák, de a továbbiakban röviden ismertetem is.

A játék ötvözi a csapat és az egyéni sportokat. A játékos védekezésben és ütésben csak magára számíthat. A többiek a jó helyezkedésre figyelnek. Vannak helyzetek, mikor egy ütőjátékos feláldozza magát a csapatért (pöcizik): ilyenkor a csapattárs következő bázisra juttatása a legfőbb cél.

Legkorábbi említése ismereteink szerint egy 1744-ben megjelent brit könyvben, John Newbery, „A Little Pretty Pocket Book” (Egy aranyos kis zsebkönyv) található, egy fametszet kapcsán: „base-ball”-t játszó fiúkat ábrázol.  A kép alapján hasonlít a modern játék felállására, de sok az eltérés. 1791-ben Pittsfieldben a betiltásáról tanácskoztak, de népszerűsége töretlen volt, így 1845-ban szabálykönyvet írtak hozzá. A következő évből ismerjük az első feljegyzett baseballmeccset: New York Nine 1-23-ra megverte Cartwright csapatát a New Jersey-beli Hobokenben, az Elysian Fields-en. A meccsek egyre gyakoribbak lettek, így 1857 -ben egyeztették a csapatok között a szabályokat. A következő évben megalapították a Baseball Játékosok Nemzeti Szövetségét (National Association of Baseball Players), amely így az első szervezett baseball liga lett.

Kétszer 9 fő játssza, és a Major League játékaiban általában négy pályabírói pozíció található, de a meccs fontosságától függően akár hat bíró is lehet a pályán. Itt négy bázist állítanak fel, és  az óramutató járásával ellentétes irányban számozzák őket. Mindegyik 38 cm-es, földből kiemelt négyzet. A negyedik, úgynevezett hazai bázissal együtt a bázisok egy 90 láb (27,4 méter) oldalhosszúságú négyzetet alkotnak. Ezt a csúcsára állított alakot gyémántnak (diamond) is nevezik. A hazai bázis egy ötszögletű gumilemez, és hazai lapkának (home plate) is nevezik.

A pálya belső mezője (infield) a gyémánt határain belül található, míg a külső mező (outfield) ezen kívüli. A gyémánt otthoni bázisához kapcsolódó két vonalat partvonalnak hívják – a külső mező szélső határait is többek között ezek adják meg.

A játékot kilenc részletben (inning) játsszák. Egy játékrész alatt mindkét csapat egyszer-egyszer kerül sorra. Az egyik csapat dob és védi a mezőket, a másik megpróbálja a labdát elütni és pontot szerezni. Mindig a védő csapatnál van a labda. A csapatok akkor cserélnek helyet, ha a védő csapat az ütő csapat három játékosát kiejtette. A meccset az a csapat nyeri meg, amelyik a kilencedik játékrész végén a legmagasabb pontszámmal rendelkezik. Döntetlen esetén a meccs addig folytatódik, amíg az egyik csapat pontelőnyhöz jut. A játék a hazai pályán játszó csapat védekezésével kezdődik, és valamennyien a pályán vannak, a vendég csapat tagjai pedig egymás után ütnek.

Valójában a védekező csapat dobó (pitcher) játékosa és a másik csapat ütője (batter) játszik. A dobó a hazai bázis felé dobja a labdát, ahol a csapatába tartozó elkapó (catcher) várja az érkező labdát. Kettőjük között helyezkedik el a másik csapat játékosa, az ütő. A két ütődoboz egyikében áll és megpróbálja a labdát elütni. Az elkapó azokat a labdákat igyekszik elkapni, amiket az ütő nem talált el. Legfontosabb feladata, hogy kézjelekkel a dobó tudomására hozza, hogy mit dobjon és merre. Ha a dobó ezzel nem ért egyet, akkor a fejét nemlegesen rázza – ha elfogadja a jelzést, akkor bólint. Az elkapó feladata a játék előrehaladtával egyre felértékelődhet, attól függően, hogy a dobó miként reagál a kialakult játékhelyzetre.

A fél-játékrészekben a védő csapat a másik csapat 3 játékosának a kiejtésén dolgozik. Aki kiesik, elhagyja a pályát és várnia kell, hogy az ütéshez újra sorra kerüljön. Néhány kiejtési mód: a levegőben kapják el az elütött labdáját (flyout), futás közben megérintik a labdával (tag-out), futásra kényszerítésnél a labda előbb jut el arra a bázisra, ahova futnia kellene (force out), vagy három hibás ütése volt (strikeout). Miután a támadó csapatból három játékos kiesett, a fél-játékrésznek vége lesz, és a csapatok helyet cserélnek, az eddig védekező fog ütni. Egy teljes játékrész során tehát mindkét csapatnak van lehetősége támadni és védekezni is.

Az ütő játékos célja, hogy a labda helyes elütése után a következő bázisra (vagy bázisokra) befusson, mielőtt a védekező csapat a következő bázisra juttatná a labdát (force out), vagy más módon kiejtenék (flyout, tag-out). Ha az ütőjátékos előbb érinti a bázist, minthogy kiejtenék, akkor bázisfutónak (baserunner) hívjuk. A bázisfutónak mindegyik bázist sorban meg kell érintenie, tehát az ütő feladata az, hogy lehetőséget adjon a többi játékosnak a bázisfutásra, illetve hogy ő maga is bázisfutó legyen. Az ütőnek a labdát a partvonalak közé kell ütnie úgy, hogy a védő csapat játékosai ne tudják őt, vagy a bázisfutókat, kiejteni. Ezt ellensúlyozandó a dobó megpróbál úgy dobni, hogy az ütő minél nehezebben találhassa el a labdát.

Néhány nagy játszma

Az a bázisfutó, aki körbefutott a pályán és a harmadik bázisról beszalad a negyedik, hazai bázisra, pontot szerez csapatának. Ha a bekerített baseball-pályánál az ütő a partvonalon belülre, de a kerítésen túl üti a labdát, anélkül hogy a földre pattanna, akkor az lesz a híres hazafutás (home run). Ilyenkor az ütő, és a bázisokon található bázisfutók az összes előttük álló bázist megérinthetik és pontot szerezhetnek. Ha a labda földre pattannás után kerül a kerítésen túlra, de a partvonalon belülre, azt ground rule double-nek nevezik, ilyenkor az összes bázisfutó két bázist haladhat.

(Forrás:  Wikipédia)
Bulyovszky Milán

További részletek olvashatók itt, a hazai baseballról meg itt.