Tárgyak és Képzetek
Konferencia tervezett programja
Nemzetek Háza (1062, Budapest, Bajza u. 54, mfsz.)
személyesen és zoomon
Január 19, Csütörtök / Thursday
10-10,30:
Érkezés és köszöntő / Arrival and Greeting
Varga Benedek, MNM Semmelweis Orvostörténeti Múzeum igazgatója
Győry Hedvig, MEBT Ókori Egyiptomi Bizottság elnöke
10,30-12,00 / EN
Virginia Webb, Reception and alteration: Aegyptiaca in 8th and 7th century East Greece through the lens of sanctuary deposits on Samos and Miletus. Import or local production??
Benedek Varga, Connections in the museum representation of the Seuso treasure / A Seuso kincs múzeumi reprezentációjának összefüggései
Urška Furlan, A case study of society through production, consumption, and circulation of amulets of the Nile Delta in the first millennium BCE
12,30-14,00 / HU
Bohacsek Dóra, „Idézlek téged, démon, bárki vagy is (…)”– Latin nyelvű átoktáblák Észak-Afrikából
Scheffer Krisztina – Győry Hedvig, Udzsat szemek a SOMban
Vámos Gabriella, „Fújtak rá cukrot, hogy ne fájjon annyira…” A cukor mint a népi gyógyászat egyik alapanyaga
Január 20, Péntek / Friday
10-11,30 / EN
Simon Rita, The curious history of Tutankhamun’s scarab
Afaf Wahba, Objects associated with burials, concept, purpose & meaning applied with examples from recent excavations. Egypt.
Esther Pons Mellado, Predynastic vessel with human and animal representations
12,00-13,30 / HU
Fullér Andrea – Feró Eszter, Tutanhamontól a szecesszióig: a Zsolnay gyár egyiptizáló díszműáruja – copyright miatt csak személyes részvétellel
Véninger Péter, Medma és Hipponion, két ókori görög város kerámia emlékei fazekas szemmel
Győry Hedvig, Az év ókori egyiptomi emléke: A Thoerisz/Taweret amulettek kérdéséhezs
13,30-14,00
Closing remarks / Zárszó
konferencia felhívás
a Rosetti kő megfejtésének bicentenáriumára
Kedves Kollégák!
A Magyar Egyiptomi Baráti Társaság Ókori Egyiptomi Bizottsága a MNM Semmelweis Orvostörténeti Múzeummal együttműködve tartja 2023. január 19-20. között 8. nemzetközi multidiszciplináris konferenciáját “Tárgyak és képzetek” címmel. A konferencia helyszíne Budapest, a részvétel lehet személyes és on-line. Nyelve angol és magyar.
A Magyar-Egyiptomi Baráti Társaság Ókori Egyiptomi Bizottsága (MEBT-OEB / HEFS AEC) 2000 óta szervez konferenciákat különböző múzeumokkal együttműködve. Az előadások kötetekbe rendezve az Aegyptus et Pannonia sorozatban jelennek meg. A hatodik kötet az academia.edu oldalon érhető el, a hetedik pedig szerkesztés alatt áll.
Jelen konferencián szeretnénk lehetőséget biztosítani folyamatban lévő projektek, új eredmények és elméleti-módszertani munkák bemutatására a kutatók és az érdeklődő közönség számára. Célunk, hogy közös fórumot teremtsünk az egyiptológia, régészet, ókortörténet, néprajz, kulturális antropológia, orientalisztika, afrikanisztika és más kapcsolódó tudományágak kutatóinak, hogy szélesíthessék látókörüket, megoszthassák tudásukat.
Ezúttal azokra a kutatásokra összpontosítunk, amelyek változásokat hoztak a tárgyi kultúra észlelésében és értelmezésében, legyen szó a tárgyak mögötti valós vagy vélt tartalom újra gondolásáról, vagy a tárgy funkciójának, használatának, társadalmi értékének a megértéséről. 20 perces előadás- és poszterjavaslatokat várunk a tág értelemben vett anyagi kultúra területéről, középpontba állítva az ókori és kora középkori világot, illetve annak hatását a későbbi korokra. A tervezett témák: a régészet (beleértve a terepmunkát is), a kézművesség, a mindennapi élet, a vallás, a történelem, a néprajz vagy akár az orvostudomány és csillagászat területén bekövetkezett tartalmi és technológiai változások tárgyi megnyilvánulásai, azok felfogásának és értelmezésének alakulása, illetve módszertani kérdések megvitatása, összehasonlító anyagok más kultúrákból és korokból.
Az alábbi szempontok alapján várjuk az előadásokat vagy posztereket:
– a tárgyak értelmezésének megváltozását vagy újra értelmezését eredményező időbeli/szemléletbeli változások (rituális tárgyak, hangszerek, amulettek, votív szobrok, a modern felfogás változásai, archaizálás, imitálás stb. )
– azonos cél megvalósulásának módjai a különböző kultúrákban (fazekasság, tűzgyújtás, bronzöntés stb. )
régebbi tárgy újra felhasználása azonos vagy más funkcióban (újrafaragás, -festés, átépítés, uzurpálás, stb. )
– a tárgy és a felirat/szöveges források egymáshoz való viszonya
– ugyanannak a tárgynak a különböző társadalmi rétegek általi felfogása (szakrális tárgyak, amulettek, hivatalos és népi értelmezések stb.)
A konferencián való részvétel ingyenes, de a konferenciakötet megjelentetéséhez adományokat szívesen fogadunk.
Ha bármilyen kérdése van, kérjük, vegye fel velünk a kapcsolatot a lenti e-mail címen.
Kérjük továbbá, hogy a körlevelet továbbítsa érdeklődő kollégáinak.
Alapadatok:
Az absztrakt benyújtásának határideje: 2022. november 15.
Az elfogadásról szóló értesítés 2022. december 5-ig.
>Az absztraktok legfeljebb 350 szóból álljanak, és kulcsszavakkal és rövid szakmai önéletrajzzal kérjük ellátni őket.
A jelentkezést a mebt@mebt.hu e-mail címen várjuk.
Az első felhívás pdf formátumban letölthető innen.
*********************
A MEBT-OEB / HEFS AEC szervezésében a “Tárgyak és képzetek” című lesz a nyolcadik nemzetközi konferencia, melyen szeretnénk bemutatni a korai korok tárgyainak értelmezésével kapcsolatos aktuális kutatásokat és tendenciákat, illetve ezek változásait.
Egy-egy egyedi tárgy neve és főképp funkciója önmagában gyakran értelmezhetetlen, még inkább, ha az a tárgy csak töredékként maradt fenn. Előfordul, hogy az ábrázolásokon megjelenő tárgyak értelmezése is szinte lehetetlen, főképp találgatás. Az azonosításban gyakran segítenek azonban a művészi jegyek, az alaki és mintázati párhuzamok, különösen, ha ezek a tárgyak megfelelő kontextussal rendelkeznek. A konferenciát ezen kérdések köré szervezzük.
Mire gondolunk?
Példaként említhetjük a 4. dinasztia gízai temetőjében található pótfejeket. A lelőhelyek alapján tudjuk, hogy magas rangú egyének temetkezési felszereléséhez tartoztak. A stiláris hasonlóság alapján csak feltételezték, azonban a különböző vizsgálatok után már egyértelművé vált, hogy ugyanabban a királyi műhelyben készítették őket. A leletkörülmények részletes vizsgálata pedig a gyártási időt egyetlen fáraó, Kheopsz uralkodásának idejére szűkítette.
Velük ellentétben amuletteket szinte az egész ókori egyiptomi kultúra során gyártottak, de a típusok funkciója és használatuk módja idővel változott, ahogyan az adott amulett-típus ikonográfiája is — valószínűleg a leghosszabb múltról az udzsat szemet formázó amulettek tanúskodnak, melyek a középkorban az ötös szám muszlim amulettjeként is tovább éltek. Általában különféle védelmi funkcióval bírtak, de emellett ékszerként is viselték őket, amelyek követték a kor divatját. A lelőhely, a dátum, a viselő neme, a velük együtt használt egyéb tárgyak és még sok más tényező adhat fontos információkat korabeli értelmezésükről, vallási, világi vagy rituális jelentőségükről. Az egyes elemeket magába foglaló, és másokat kihagyó jelenlétük, bizonyos típusok vagy anyagok aránya szintén fontos üzenetet közvetíthet.
Az ókorból és a kora középkorból fennmaradt ábrázolások rejtélyes részleteket is tartalmazhatnak. Ilyenek például az egyiptomi balzsamkúpok. Sokáig fejtörést okozott annak kiderítése, hogy ezek pusztán díszítőelemek voltak-e az újbirodalmi bankettjeleneteken vagy valódi tárgyak – és ha igen, akkor milyen anyagból, továbbá milyen célra készültek. Mibenlétük már a későkori egyiptomiaknak is rejtélyes lehetett, legalábbis erre utal a Szépművészeti Múzeum Dzsedher sztéléjének ábrázolása. A megoldást az amarnai ásatások során 2019-ben feltárt két balzsamkúp maradványa jelentette: a sírokban a fej fölött már alakját vesztett méhviasz massza formájában jelentek meg. Ezek az alaktalanná vált viaszformák azonban azok nélkül az újbirodalmi ábrázolások nélkül, ahol a fejek tetején még jellemzően egyértelmű kúp forma található, értelmezhetetlenek lettek volna.
Egyes esetekben távoli tájak közti kapcsolatot bizonyítanak a régészeti lelőhelyeken feltárt tárgyak. Ilyen kereskedelmi kapcsolatra találunk példát a kora vaskorból. A Dél-Németországban, Svájcban és Kelet-Franciaországban található korai kelta fejedelmi lelőhelyeken (Kr. e. 7-5. század) mediterrán importból származó kerámiaedények maradványainak vizsgálata során nem csak az bizonyosodott be, hogy élénk kapcsolat volt a Földközi-tenger vidéke és ezek között a régiók közt, hanem az is, hogy az átvett szokások és tárgyak nemcsak a korabeli elit életében váltak általánossá.
Más irányba mutatnak a tárgyak értelmezésének felfejtésében a szöveges források. Például Jean-François Champollion a hieroglifák megfejtésével — pontosan 200 évvel ezelőtt — teljesen megváltoztatta az ókori egyiptomi világról alkotott képünket. Érdekesség, hogy ezt megelőzően 1902-ben, Georg Friedrich Grotefend már elolvasott egy óperzsa ékírásos szöveget, a Perszepoliszból származó Xerxész-feliratot, fordítását azonban csak akkor fogadták el, amikor Champollion 1823-ban lefordította a kajluszi vázán lévő négynyelvű hieroglif-ékírásos felirat egyiptomi részét, és az óperzsa és egyiptomi szöveg fordítása megegyezett.
Adott esetben a tárgyak jobb megértésében sokat segíthetnek az írott források: akár abban a formában, hogy említik őket valamilyen kontextusban, vagy ha maga a tárgy visel feliratot. Ezzel a tárgy neve, használati módja, ideje, készítésének mikéntje, gyakran tulajdonosa is ismertté válhat.
Olykor további információval is szolgálnak, mint a zágrábi múmia esetében, ahol az etruszk Liber Linteus — még ha a szöveg csak részben is érthető — egyiptomi-etruszk kapcsolatra utal, a megfejtett szövegrészek alapján a Trasimeno-tó környéke és a ptolemaioszi Egyiptom között, a Kr. e. 3. században.
Míg egyes művészeket klasszikus szerzők idézeteiből, másokat az elvégzett munkákon szereplő saját jelzéseikből, szignóikból ismerünk. Ilyen például egy attikai vörös alakos festő, Arisztophanész, aki két tálat a fazekasával együtt szignált (Berlin, Boston), ami közös munkájukról árulkodik, míg az athéni fekete alakos vázafestő, Exekias, mind a fazekas munkát, mind a festést egymaga végezte.
A bonni “Vettweiss-Froitzheim kockatorony” erődmodellnek tűnik, de saját latin felirata elárulja játék voltát: Ludite Romani / „Játsszatok rómaiak!”
Az amulettek meghatározásában segít a felületükre vésett felirat, ami elárulja, hogy milyen céllal használták őket. Ilyen például a tulajdont jelző pecsét, szívskarabeusz vagy akár emlékskarabeusz. További vésetek árulkodnak róla, hogy védő amulett, rituális tárgy, vagy esetleg éppen a Királyok Völgye pecsétje az adott amulett. A tárgytól független írások is részletezhetik használatukat. Erre példaként említhetjük a törpe amuletteket: papirusz, sztélé és szobor mutatja be, hogyan gyorsították a szülést vagy segítettek azoknak, akiket kígyó vagy skorpió mart meg.
A tárgyak megértéséhez az etnográfia, az etnoarcheológia, a kísérleti régészet és az anyagvizsgálatok is nagyban hozzájárulnak. A jelenben számos kísérlet folyik, amely a történeti korok tárgyhasználatát próbálja rekonstruálni. A kísérleti régészet a gasztronómiai próbálkozásoktól a fegyverkészítésen át az állatmúmiák készítéséig számtalan területen értelmezi és újraértelmezi az eddigi elképzeléseket. Ebben a modern eljárásokkal végzett archeometriai vizsgálatok is kiemelt szerepet játszanak.
A konferencia témája tehát széleskörű. Vallási, világi vagy akár filozófiai fogalmak alakítják életünket, és tükröződnek az általunk használt tárgyakban, így a tárgyak helyes értelmezése kulcsfontosságú a történelem korai korszakainak megértéséhez. A tárgyak megismerése, hátterük megértése, a megközelítés módszertana, a kutatás, továbbá az adott korszakok tárgyakban megnyilvánuló szellemi irányultsága egyaránt fontosak a konferencián.