Sporttörténeti elemek 4. Az evezés kapcsán

Ha valaki olyan sportot keres, ahol minden izomcsoportját szeretné megmozgatni, választhatja az evezést is. A megjelelő edzéssel segíti a váz és az izmok egészséges fejlődését. Növeli az állóképességet. Fiatalon, 10 éves kortól érdemes elkezdeni. sokan csak versenysportnak tartják, de kiváló a túrázáshoz is.  Itthon nem annyira népszerű, mint a kajak és kenu, de egyre többen próbálják ki.  A versenyeket elsősorban 15 év alatti résztvevőknek rendezik, 1000, 1500 és 2000 m távolságra. A résztvevők számától függően rendeznek előfutamokat, középdöntőket és döntőket. A sporttevékenységet a Magyar Evezős Szövetség irányítja.

A versenyek általában állóvízi kibójázott pályán vannak. Ez lehet tó, folyó holtága, mesterségesen épített pálya, mint például a szegedi, Maty-éri evezős és kajak-kenu pálya, de a Velencei tavon is van egy versenypálya.

A jelenlegi szabályozás szerint a férfiaknál és a nőknél nyolc-nyolc számban rendeznek: négy párevezős és öt váltott evezős hajóegység van. A párevezős hajókon a versenyzők két lapáttal eveznek. A váltottevezős hajókon  egy lapátot hol jobb, hol bal oldalon használnak. A menetiránnyal háttal ülnek, csak a kormányos néz előre, ha van. 1985 óta megkülönböztetnek átlag és könnyűsúlyú egységeket. Ez utóbbiban a versenyzők átlagtömege legfeljebb 70 kg lehet. Először az 1985. évi világbajnokságon rendeztek ilyen versenyt.

Párevezős egységek:
egypárevezős (szkiff, M1x, W1x),
kétpárevezős (dubló, M2x, W2x),
kormányos nélküli négypárevezős (M4x, W4x),
kormányos négypárevezős (M4x+, W4x+).

Váltottevezős egységek:
kormányos nélküli kettes (M2-, W2-),
kormányos kettes (M2+, W2+),
kormányos nélküli négyes (M4-, W4-),
kormányos négyes (M4+, W4+),
nyolcas (kormányossal, (M8+, W8+).

Rövidítések:
x = párevezős hajó, M (man) = férfi versenyszám, W (woman) = női versenyszám, + = van, – = nincs kormányos, L =könnyűsúlyú egység, számok = versenyzők száma

A hajó

Régebben fából készültek, de ma szinte kizárólag műanyagból vagy szénszálból vannak a versenyhajók. Így könnyebbek, de erősek, és jól bírják az evezés okozta erőhatásokat. Oldalukon karbonszálas vagy könnyűfém villák műanyag „tulipánokat” (forgóvilla) tartanak a lapátok elhelyezésére. Az evezősök “kocsija”  alumínium vezetősínen van, és hosszanti irányban lehet vele gurulni.A lábakat a cipőkkel egybeépített lábtartónak támasztják. Van még a hajón zárt légszekrény és a kormányszerkezet. Ezt a kormányos vagy az egyik versenyző kezeli. Neki speciálisan erre kialakított lábtartója van. Az egy- és kétpárevezősnek nincs külön kormánylapátja.

A párevezős hajók hosszúsága:
egypárevezős: 8,2 m,
kétpárevezős: 10,4 m,
négypárevezős: 13,4 m.

A váltottevezős hajók hosszúsága:
kormányos nélküli kettes: 10,4 m,
kormányos kettes: 10,7 m,
kormányos nélküli négyes: 13,4 m,
kormányos négyes: 13,7 m,
nyolcas: 18,9 m.

A lapát több részes: a nyél, a cső, a mandzsetta, a bilincs és a toll alkotja. Mind szénszálas műanyag. A toll  60×21 cm, a párevezős lapát hossza kb. 3 m, a váltottevezős lapáté kb. 3,8 m.

Történeti áttekintés

Az ókori Görögországban például Athénban, Hermionéban rendeztek, a középkorban a velencei regattákkal versenyeztek.
A modern evezősport az 1700-as évek elején alakult ki, a londoni kocsmák között versenyekből. Az Oxford–Cambridge versenyei a 1829 június 10-én kezdődtek. Az ötlet két baráttól származott, akik ezekre az egyetemekre jártak.  Az elsőt az oxfordi hajó nyerte egy 6,8 km-es úton. Az első Európa-bajnokságot az olasz Ortában 1893-ban rendezték, és az első, 1896-os athéni olimpián is tervezték, amit a viharos időjárás megakadályozott. Négy évvel később, Párizsban viszont már sor került rá. Az első világbajnokságra sokat kellett várni, mert csak 1962-ben rendezték meg a svájci Luzernben.
Itthon 1901-től említik. Széchenyi István indította útjára azzal, hogy 1826-ban Bécsből Pozsonyba evezett. 1842-ben aztán megrendezték az első hazai versenyt. Az első evezősklubok az 1860-as években alakultak meg. Lindtner Sándor volt az első magyar evezősbajnok (1893).

Kiemelkedő magyar versenyzők:
Pap Jenőné (Méray Kornélia): 1958-tól 4 Európa-bajnokságot nyert egypárevezősben, ezüstérmes 1975-ös világbajnokságon, bronzérmes az 1977-es és az 1978-as vb-n, hatodik helyezés az 1976-os olimpián
Ambrus Mariann: ezüst és két bronz 1975 és 1978 közötti vb-n, egypárevezős
1930–1965: összesen 16 Eb-aranyérem
Szendey Antal, Zsitnik Béla, Zimonyi Róbert: bronz 1948-as londoni olimpia, kormányos kettes egység
Melis Antal, Csermely József, Sarlós György és Melis Zoltán: ezüst, 1968. nyári olimpiai játékok (Mexikó), kormányos nélküli négyes
Pető Tibor és Haller Ákos: arany, 2001. évi luzerni és a 2002. évi sevillai vb
Varga Tamás és Hirling Zsolt: világbajnok, 2005-ös, Gifu-i vb, könnyűsúlyú egység

Ha kíváncsi vagy rá, hogy csinálják a profik, nézd meg a videót:

(Forrás:  Wikipédia)
Bulyovszky Milán