Resef isten

Resef, a nyugat-sémi (amorita) eredetű isten az alvilág, a háború és a járvány istene volt. Mari, Ebla és Ugarit területéről érkezett. Mezopotámiában Nergallal, Egyiptomban Harszaphésszal és Montuval azonosították, és rendszerint a szintén ázsiai Anat, Asztarte, Kades istennő vagy Min társaságában ábrázolták. Képe a 18. dinasztia korától a Ptolemaiosz korig az egész országban megtalálható. Fogadalmi szobrok mellett Athribiszben, Memphiszben és Qantirban sztélék tanúskodnak tiszteletéről.

Gyakran látni magas, kónikus koronával a fején, melyet gazella szarv díszít, szíriai szoknyában, kezében lándzsát, buzogányt vagy más fegyvert és pajzsot tartva. Nevezték „nagy istennek”, „az ég urának” és „az imák meghallgatójának”, vagy „Neni-niszut urának”.

Legkorábbi egyiptomi jelentkezése egy 12. dinasztiabeli ázsiai sörkészítő mester nevében lelhető fel, akit Aper-Resepnek hívtak. II. Amnehotep fáraó különösen nagy tisztelője volt, mint hadi istennek, aki hatalmasat sújt ellenségeire. Mágikus szövegekben is ezt a jellemvonását emelik ki. Hérakleopolisz környékén egy völgyet neveztek el róla.