Szenet játék
Ez az óegyiptomi társasjáték a társadalom minden rétegében népszerű volt. Tényleges játékkészletet is több mint 50-et találtak már, szabályai azonban csak részben ismertek, bár szöveges források alapján számos elemét ismerjük. Hasonlónak tűnik a “Ki nevet a végén” vagy backgammon és más bábuval játszott társasjátékokhoz. A táblát 3 x 10 kocka alkotja, melyeken két játékosnak egymással versengve kell legalább 5-5 bábuját S alakban a táblán végigvinni. Közben a középső oszlopban a 15., az utolsó oszlopban 26-30. kockát valamilyen rajzzal vagy írással kiemelték. Ezek ugyanis megváltoztatják a bábuk útját. A bábuk haladását kezdetben dobópálcák, később a dobókocka őse, az asztragalosz alapján irányították. Több rekonstrukciós kísérlet is született a szabályokra, melyek alapján ma is lehet játszani. A számítógépes játékok között is megtalálható.
Az egyiptomiak az őskortól kezdve játszották, és Kr.u. 400-ig nyomon követhető. Legkorábbi ábrázolása a 3. dinasztia idején élt Hesy sírjában található. Itt még ketten ülnek a tábla mellett. A kezdetben szórakoztató játék az Újbirodalom idejére vallási jelentőségre tett szert, és már csak egy személyt jelenítettek meg az asztal mellett, játékpartnernek feltehetően valamelyik istent képzelték. Kultikus jelentőségét annak köszönhette, hogy az egyik mitológiai történet szerint Thot isten ezt játszva nyert öt napot Nut istennőnek, hogy gyermekeit, Oziriszt, Széthet, Hóruszt, Íziszt és Nephthüszt megszülje. A sikeres játék ezzel az újjászületés eszköze lett. Így került bele a Halottak Könyvébe, ahol a 17. fejezet címkéjén ábrázolhatták is.
A hellénisztikus korban kockáit az év első hónapjának (Thot) napjaiként fogták fel, és ilyen módon az idő múlását is mutatta. Magának a játéknak a feltalálójaként Thotot tisztelték. A táblajáték rajza a men „tartósság” hieroglifa képe, a “szenet” nevének értelme pedig „menni, haladni“.
A hellénisztikus korban kockáit az év első hónapjának (Thot) napjaiként fogták fel, és ilyen módon az idő múlását is mutatta. Magának a játéknak a feltalálójaként Thotot tisztelték. A táblajáték rajza a men „tartósság” hieroglifa képe, a “szenet” nevének értelme pedig „menni, haladni“.
Mint a hellénisztikus kor kezdetén élt Petozirisz sírjában feljegyezte, a szenet játék megörvendezteti szívét barátaival együtt ebéd után, a sörszobában magukhoz vett frissítőig. A római korban még játszották, ekkor a tábla kicsit megnyúlt, és 3 x 12 kocka lett.
© Győry Hedvig
〈〈〈 VISSZA