Bábjáték

A bábjáték, ahol emberek helyett bábok mutatják be a történetet, nagy múltra tekint vissza. Az ókori Egyiptomból nem maradt fenn forrás színházi előadásokról, csak templomi történetek (rituális dráma / misztériumjáték) bemutatásáról tudunk, és oraculumokról, ahol a körmenetben résztvevő  isten szobrának a mozgása a kérdések megválaszolásával esetenként súlyos döntéseket hozott. A bábjáték előzményeként említhető az is, hogy számos játékszer ismert, melyekkel a gyerekek játék közben akár történetet is alkothattak. A római korból már tudunk hivatásos bábjátékosokról.

Hazánkban jellegzetes volt a bábtáncoltató betlehemes, ahol Jézus születésének a történetét a színpad padlójába vágott sínekben mozgatott bábukkal adták elő, és ismereteink szerint szintén a karácsonyi jászolállításhoz kapcsolódó bemutatóknak köszönhető a marionett („Máriácska”) kialakulása. A vásári (népi) bábjáték a török hódoltság után terjedt el, az első hazai bábszínművek pedig 1810–1830 között készültek (Balog István hagyatéka). Népszerű témák voltak Angyal Bandi, Lúdas Matyi, Tündér Ilona, Vitéz László vagy Paprika Jancsi történetei. A legelőkelőbb körökben is kedvelt volt a színházi változat: a fertődi kastély Marionettszínházát 1773-ban Mária Terézia vendégeskedésekor a Philemon és Baucis című báboperával nyitották meg, melyet Joseph Haydn vezényelt .

A 20. században kedveltté vált az otthoni bábjáték (papírszínház és bábok), és kialakultak a modern színházi (Blattner Géza bábjátékai; Állami Bábszínház 1949 óta) és filmes változatai (pl. Malacka és Tádé; Muppet show). Felismerték pedagógiai értékeit, így bekerült az oktatási rendszerbe (óvoda, iskola).

*

Sokféle báb jött létre az idők folyamán, mint például a pálcás, a zsinóron mozgatott marionett, az ujj- vagy kesztyűbáb … , a legmodernebbek pedig elektronikus mozgatórendszerrel működnek (módszertani segédlet). Méretük az aprótól a monumentálisig bármilyen lehet. Különleges bábjáték, amikor a bábjátékos folytat beszélgetést a bábbal – ilyenkor gyakori a hasbeszéd (vö. Óz, a nagy varázsló történetében). Még az is előfordul, hogy bábokkal rendeznek árnyjátékot (ilyen például a karagöz-játék, ami a középkori Egyiptom közvetítésével jutott Törökországba) .

Bár a bábelőadások többsége ma gyermekeknek szól, felnőtt darabokat is játszanak, pl. Sütő András is dolgozott így fel darabot. És hogy felnőttek számára most is érdekes a bábszínház, jól mutatja, hogy Pécsett 1969 óta Nemzetközi Felnőttbábfesztivált is rendeznek. A zsűrit a Nemzetközi Bábművész Szövetség, az UNIMA alkotja.

*

További irodalmak:
Kós L.–Németh A.–Óhidi L.–Raffay A.–Szokolay B.: A bábjátszás Magyarországon, Bp., 1955
Pór Anna: Az első írott magyar bábszínművek és európai rokonai, Filológiai Közl., 1966.
bábtörténet: http://old.ektf.hu/tanszek/irodalomtudomanyi/01-A%20babjatek%20tortenete.doc