Szisztrum

A szisztrum egy csörgőhangszer, melyet gyakran jelenítettek meg Hathor istennő és fia, Ihi isten kezében, így természetes, hogy nyele gyakran végződik Hathor fejben. Két változata volt az ókori Egyiptomban. A korábbi típus (sSSt „a zizegő“) felül naosz formában lett kialakítva, pl. A Szépművészeti Múzeum egy töredékesen megmaradt fajansz szisztruma. Megnevezése Hathor istennő egyik kultuszcselekményére utal: a sSS ige ugyanis a „papiruszt kitépni / kiválogatni” kifejezésére is szolgált, melyet ünnepélyes keretek között hajtottak végre az istennő tiszteletére. Alkalmazása feltehetőleg egy papiruszt rázó ősi rítus helyébe lépett a történeti korokban. A papiruszhoz való kapcsolatát az is jelzi, hogy például Teti fáraó (6. dinasztia) szisztrumán a naosz egy szépen mintázott papirusznövény felett magasodik. A másik típus (sxm „a hatalmas“) felső lezárását ívesen visszahajlított fémlemezzel hozták létre. Mindkét esetben párhuzamosan elhelyezett fémszálak és a rajtuk átfűzött kis korongok adták a hangszer jellegzetesen csilingelő és zizegő hangját.

Első ábrázolása a 6. dinasztia korából ismert, alkalmazása azonban az Újbirodalom idejétől vált általánossá. Teti szisztrumának a felirata szerint az örök élet elérését várták tőle Dendera úrnőjének a segítségével. Rövidesen látni lehetett Szahmet és Basztet istennő kézében is, de megtalálható ábrázolása Thottal és Bésszel együtt is. Az Újbirodalom korában alakult ki a szisztrum-játékos önálló megnevezése sxmj (nőknél sxmt) formában, mely arra utal, hogy jellemző lehetett rájuk az íves típus használata. A naosz formájú szisztrumok viszont gyakran voltak fogadalmi ajándékok, és a körmeneteken a pálcák tetejére erősített jelvények is többnyire ilyenek voltak.A szisztrum a gonosz szellemek távol tartását is szolgálta, úgy a templomi kultuszban, mint egyes ünnepeken. Hangja megbékítette a haragvó istennőt, és pártfogását biztosította. Ehnaton sírjában egy hárem jelenetben látni, amint a szisztrum ütemes rázására táncolnak a lányok. Az „Amon isteni feleségei” címet viselő papnők is rendszeresen rázták, hogy az istent a teremtés örök megújítására és a világ fenntartására serkentsék. A későbbi időkben a Hathorral azonosított Izisz istennő kultuszában töltött be kiemelkedő szerepet, és így a római korban jelenléte Iziszt ill. papnőit azonosítja. Érdekes módon tovább élt a keresztény kor egyházi életében: ma is használt templomi hangszer.

A szisztrum által kifejezésre juttatott „hatalom” fontosságát jelzi, hogy ábrázolása néha más műfajokban is jelentős helyet kapott. Így például Deir el-Bahari Hathor szentélyében és a denderai Hathor templomban oszlopfőket alakítottak ki ebben a formában, és a szobrászatban nem csak a standardvívők kezében fordul elő, hanem a kockaszobrok előtt is megjelent, és papok kezében is előfordul. Ezek ún. szisztrophor szobrok (sistrum + phoros = szisztrum + vívő).