II. Amenhotep

II. Amenhotep fáraó a 18. dinasztia korában uralkodott. III. Thutmoszisz fáraó és (Hatshepsut-)Meryt-Ré fia volt. Ifjú korában Perunofer kikökötő felügyelete tartozott hozzá, és Ptah isten papjaként működött Memphiszben. Apja 52. uralkodási évében társuralkodó lett, majd halála után Manethón feljegyzése szerint 25 évig uralkodott. Trónnevében a Napisten kultuszát hangsúlyozta a „Nagyok Ré alakjai” (Aa xprw Ra) formában, míg Hórusz-neve fizikai képességeit emelte ki „a hatalmas erejű” (sxm pHt) megnevezéssel.

Gizai sztéléjén részletesen beszámol sportteljesítményeiről. Különösen büszke volt 200 evezős legénységével elért gyors hajózására, és harci szekérről kilőtt, négy réztáblát is átütő, pontosan célzott nyilaira. Ismertek fiai, és nevelőjük, Heqaresu (TT226), lányairól és feleségeiről viszont alig tudunk. II. Amenhotep fejezte be Hatsepszut nevének a kivésetését emlékhelyein.

Uralkodása többnyire békésen telt, de büntető expedíciókat vezetett. Így például hallunk lázadásról a Kádestől délre eső Tikhsiben (Retjenu), ahol 7 szíriai herceg koalícióját győzte le, mitanni hadjáratról Katanába a 7. évében, palesztinról a 9. évében (Dzsahi), majd utána Naharina, Hatti és Szangar (Babilon) adójáról. Közben érkezett a núbiai arany, és meghonosodott néhány ázsiai isten tisztelete, mint Baál, Resep vagy Asztarte. A gizai Szfinx tiszteletét Hauron napistenként különösen támogatta.

Számos helyen építkezett – befejezte apja munkáit, majd önálló építkezésekbe kezdett Egyiptom szerte. Három obeliszk párt állított például fel Elephantinében, bárkaszentélyt épített Todban, Médamudban Montu templomot, Assziutban Upuaut templomát építette, Gizában Hóremahetét, Hermopoliszban pedig palotát készített. De nem feledkezett meg Núbiáról sem, ahol többek között Szehel szigetén sziklatemplomot emelt. Kiemelt építészeti tevékenysége azonban a karnaki Amon-Ré templomegyüttesre irányult.

Sírját a Királyok Völgyében építette (KV35), melynek halotti kamrájában vörös kvarcit szarkofágban helyezték nyugalomba. A sír falait az Amduat jeleneteivel díszítették. Amikor Victor Loret 1898 márciusában a sírt feltárta, rendkívül gazdag leletegyüttest talált, közte számos további királymúmiát. A 21. dinasztia korában, Pinodzsem idejében ugyanis a sírrablások miatt az Amon papok újrapólyálták a királyok múmiáit, és sokukat itt temettek ismét el. II. Amenhotep múmiája érintetlen volt, nyakába mimóza koszorút helyeztek.

 
© Győry Hedvig