PICASSO – ALAKVÁLTOZÁSOK, 1895-1972

A kiállítás Picasso munkásságát mutatja be, aszerint, hogy élete egyes eseményei hogyan hatottak művészetére. A múzeum termei külön-külön jelenítik meg az egyes korszakokat. 

Kezdeti időszakában festészetét még a klasszikus alkotómódszer jellemezte, amelyhez a II. világháború után is visszatért. A későbbiekben sokat kísérletezett, ám művészetét leginkább a kubizmus határozta meg. Ez az irányzat az, amiről a legtöbben felismerik, illetve ebbe az irányzatba tartoznak a legismertebb munkái. A kubizmus, mint mozgalom, mindössze hét évig tartott (1907-1914), azonban sok jelentős alkotás született. Fő koncepciója a minket körülvevő dolgok geometriai formákra való leegyszerűsítése. A kubista alkotások általában közismert motívumokat ábrázolnak, leggyakrabban az emberi alakot.

Két kedvenc alkotásunk volt a kiállításon. Az egyik a hétmilliárd forintot érő Az olvasmány című festmény (balra), amelyet 1932-ben festett Marie-Thérèse Walterről, akinek kezét húsz évvel később, első felesége halála után kérte meg. A hölgy azonban visszautasította, mivel már elkésettnek érezte az ajánlatot. A műalkotáson a lila szín különböző árnyalatai az olvasásban, képzeletben való elmerülést szimbolizálják. Nem lehet pontosan meghatározni, hogy a nőalak a művészre néz, vagy elgondolkodva a távolba mered.

Több kisfilm is látható a kiállításon, ezek közül az egyiken Picasso „fénnyel fest” (fent). Egyik ismerőse látogatást tett a műtermébe, és élményeit megörökítve készítette a filmet, amelyen látható, ahogy Picasso a kamerával szemben állva egy üveglapra fekete festékkel fest. A festék a rávilágító lámpa fényében fehérnek látszik, és ez a fekete-fehér kamera miatt úgy tűnik, mintha fény lenne.

A kiállítást mindenkinek ajánljuk kortól függetlenül. Picassóról mindenki hallott már, azonban a tárlat olyan alkotásokat is bemutat, amelyeket kevesen ismernek, ezért válik annyira érdekessé.

Bálint A. Csenge és Bukovszky Kata