A kőszegi Jurisics vár
A kőszegi alsóvár legrégebbi része a 13. században épült. Az eredetileg gótikus stílusú belső várat később kibővítették. A reneszánsz és barokk korban is átalakított épületegyüttes uradalmi várkastélyként szolgált. Kétszigetes jellege ma is megfigyelhető, jól látható, hogy az elővárat és a belső várat is vizesárok vette körül.
Az elővár épületei gazdasági célokat szolgáltak, itt volt a kocsiszín, az istálló, és itt helyezték el az őrséget is. Az elővár udvarából az egykori vizesárok fölött vezető, csapóhíd elbontása után épült téglahídon lehet eljutni a belsővárig.
Az északi szárnyban gótikus falfestések őrződtek meg, az ablakok körül reneszánsz festés és sgraffito látható. A vár mai nevét az 1532-ben Bécs felé nyomuló oszmán hadak rohama elleni védekezést vezető várkapitányról kapta. Jurisics Miklós maroknyi védőserege 19 ostromot vert vissza. Az ő győzelmeikre emlékeztetnek a Kőszegen mindennap 11 órakor megszólaló harangok.
A bejárat előtt Fűszernövénykert várja a látogatókat. Megtekinthető a vár nyugati tornya, ahonnan csodálatos kilátás nyílik nem csupán a történelmi belvárosra, hanem a minket körülölelő hegyekre és az azok csúcsán található látnivalókra is, mint például az Ó-ház Kilátó, a Szultán Kilátó, a Kálvária-templom.
A bejárathoz közel a Jurisics vár makettje, az 1771-ből való Esterházy-oltár, az egykori Várkápolnában pedig a Kőtár fogadja az érdeklődőket.
A legkisebbeket a kis toronyudvaron a Játékudvar és a játszósarok várja.
A 13. századból való gótikus palotarész után a reneszánsz ablaksor és a büfé mellett Somogyi Győző Történelmi Arcképcsarnoka 100 történelmi katonai viseleteket és fegyverzeteket bemutató magyar katonahős portréjával és élettörténetével ismerteti meg az érdeklődőket.
A Kőszegi vár kutatástörténete című kiállítás és a Szent Korona és Kőszeg kapcsolata mellett a Kőszegi vár évszázadai állandó kiállítás (Városi Múzeum) is megtekinthető. Ezen belül látható a Kőszeg Árpád-kori várai, Kőszeg a 15. században, Nagyhatalmi szembenállás a 15.századi Európában, Szulejmán 1532-es hadjárata, Kőszeg ostroma, A kőszegi zálogbirtokosok és az Esterházyak.
Az Aranyszobában a “Szőlő Jövésének Könyve” látható, és az időszaki kiállítások a vár keleti szárnyában vannak.
A belső várudvarból lehet eljutni a várat övező Ágyúpadra és az 1532. évi ostrom tűzmesteréről elnevezett Forintos Mátyás Bástyához.
A legizgalmasabb rész a Földesúri asztal és konyha kiállítás, amely a 12-16. századi főzési és étkezési szokásokat mutatja be plasztikusan.
Itt korabeli jelmezek, báli ruhák, palástok, koronák vannak kihelyezve, hogy ezekben próbálhassuk ki, milyen volt akkoriban vacsorázni, egy egész vaddisznót egyben megsülve látni, mulatni, borozni, táncolni. Jelmezes fényképeket is készítenek ezen a helyen. Itt található a lovagi ebédek, vacsorák lebonyolítására alkalmas Lovagi étterem.
Az üveghídon frottázs-készítési lehetőség adott a vár és a város meghatározó motívumaiból.
A Lovagterem rendezvényterem és időszaki kiállító tér, ahol folyamatosan zajlik a filmvetítés a várról és a városról. A Fegyvertárban a középkor fegyvereivel, ruházatával ismerkedhetünk meg. A fegyverek többsége a látogatók saját felelősségére kézbe vehető.
A családoknak lehetőségük van arra is, hogy a ruhatárban kölcsönzött jelmezbe öltözötten fedezzék fel az egész kőszegi várat.
szerző: Koltai Anna