Pompeji – Élet és halál a Vezúv árnyékában
Móra Ferenc egy cikkében azt írta, hogy szeretné Pompeji köveit elhozni Szegedre. Eltelt száz év, megvalósult az álom. Két éve kezdték szervezni a kiállítást, és most a Szegedi Móra Ferenc Múzeum kiállításán bemutatják Pompeji Kr.u. 79-es katasztrófáját, ami ennek a kiállításnak a középpontjában áll, valamint az ott élő emberek életét, mindennapjait, hitvilágát, a fürdőket, a színházakat és harcászatát. 
Megtudhatjuk, hogyan élhettek a katasztrófa előtti Nápolyban és környékén az emberek. Találhatunk itt például konyhaedényeket és bronzedényeket. Utóbbiakat mind főzésre, mind a bor keverésére használták, ugyanis a rómaiak bort csak vizezve ittak, “tisztán” fogyasztani barbár szokásnak tartották. A téli hidegben a rómaiak is szívesen ittak fűszerezett forralt bort, melyet utcai árusoktól vehettek. Ennek elkészítésére szolgált az itt kiállított szamovár.
Olyan ritkaságokat is sikerült bemutatni, melyek eddig csak Londonban a British Museumban, Amerikában Los Angelesben és Torontóban jártak. Az ide szállítás körülményei nagyon különlegesek voltak: a műtárgyak meghatározott hőmérsékletet és páratartalmat igényelnek, ezért egy speciális kamionnal hozták őket. Nápolyban mindent dupla falú dobozokba csomagoltak, és komoly csapat érkezett a tárgyakkal. Három restaurátor felügyelte, hogy minden sértetlenül kerüljön be a vitrinekbe. A legnehezebb műtárgy, a Poszeidón szobor volt, ami körülbelül egy tonnát nyomott csomagolásával együtt, és csak tíz ember tudta bevinni az épületbe.
A tárlat törzsanyagát, ami közel 120 meglepően értékes tárgyat foglal magában, mint például a pompejii és herculaneumi falfestményeket, használati tárgyakat vagy a gipszbe öntött áldozatok másolatait, mind a Vezúv körüli feltárások anyagát őrző Nápolyi Régészeti Múzeumból hozták Szegedre. Megtudhatjuk, pontosan mi végzett a Nápoly környékén élő lakossággal, és mi indokolja az egymástól nem messze fekvő településeken elhunyt áldozatok maradványainak különböző állapotát. Több ezer halottról lehet tudni, noha a városnak eddig csak a kétharmad részét tárták fel. Nagyon nagy jelentőségű kiállítási anyagnak számít többek között a Neptunus szobor, mely igen fontos szerepet tölthetett be a város valamelyik templomában, mert Neptunus a tenger istene. Ő biztosította a kedvező feltételeket a tengeri kereskedelemhez, melynek Pompeji virágzását és meggazdagodását köszönhette.
Szintén kiemelkedő jelentőségűek az itt kiállításra került gipszöntvény másolatok. A Pompeji-katasztrófa régészeti feltárásainak legismertebb felfedezése, hogy a vulkáni hamu alatt megmaradt testek alakja gipsszel kiöntve megőrizhető az utókornak, megörökítve ezzel az áldozatok utolsó mozdulatait. Az itt helyet kapott darabok egy leláncolt kutya, egy száját eltakaró, összehúzódzkodó férfi és egy fiatal, áldott állapotban lévő nő gipsz másolatai.
A városban két másik kiállítóhelyen is találkozhatunk a Pompeji-kiállítással. A Fekete Ház és a Kass Galéria kiállítási anyaga még Herculaneum, Pannónia Provincia, a Római Birodalom körül élő barbár népek (különösen a szarmaták), az étkezés, temetkezés és gladiátorharcok témakörökkel foglalkozik.
A kiállítást minden történelem és kultúra iránt érdeklődőnek kortól függetlenül tudnám ajánlani (bár a Fekete Ház rendelkezik egy csak felnőtteknek szóló tárlattal), és nem unatkoznának a földrajz szerelmesei sem. A Vezúv kitörését, annak okát és következményeit is izgalmasan szemléltetik a Móra Ferenc Múzeumban.
Véleményem szerint ez az utóbbi évek legjobb kiállítása, kár volna kihagyni. December végéig még látogatható!
Koltai Anna