A Szent László herma a győri bazilikában
A gyönyörű barokk Győr belvárosában sétálva kutathatjuk fel Magyarország harmadik legjelentősebb szakrális ereklyéjét. Ez a kultikus tárgy a Szent László-herma, amely a győri bazilikában található. Itt őrizzük a hermát több mint 400 éve.
Győr az egyetlen olyan város Magyarországon, ahol a három legjelentősebb szakrális-kulturális tárgyunk, a Szent Korona, a Szent Jobb és a Szent László-herma egyaránt megfordult.
A győri székesegyházat Szent István uralkodása alatt alapították. Háromszoros zarándokhely, mert itt látható a Szent László-herma, a Könnyező Szűzanya-kegykép és Boldog Apor Vilmos sírja. A székesegyház Győr legrégebbi temploma, helyi szóhasználattal az “Öreg templom”. Alapjai Szent István király idejéből valók, de évszázadokon át több ízben átalakították, újjáépítették. Háromapszisos szentélye XII. századi. A XV. században Nagylucsey Dóczy Orbán (1486-1491) püspök a gótika ízlése szerint bővítette a székesegyházat.
A templom később a török ostromok során kiégett, így a XVII. században barokk stílusban építették újjá. A torony 1631-ből való, de felismerhetőek rajta az 1774-es átalakítások nyomai. Az oromfalát 1823-ban klasszicista stílusban építették át. A második világháborúban a teteje és a toronysisakja kiégett, majd újra megépült. 1970-ben ismét nagyobb átalakításokat végeztek rajta. A templom belsejét a XVIII. században ismét barokk stílusban építették át. A boltozatokat Franz Anton Maulbertsch (1724-1796) remek alakos kompozíciói díszítik. Az ő képét láthatjuk a Hefele Menyhért, avagy Melchior Hefele (1716-1794) által tervezett főoltáron is. Figyelemre méltók a főhajó “fekete oltárai” – ezek Jacob Gabriel Mollinarolo (1717-1780) művei az 1770-es évekből –, a barokk püspöki trón és az oltárok faragványai.
Ma a földszinten található a Bazilika Múzeum, amely bemutatja a bazilika épülésének folyamatát, és a legjelentősebb műalkotásokat. A régi páncélszekrényben kialakított vitrin 500 év liturgikus kincseit őrzi. A Kincstárban kelyheket, oltárkereszteket, miseruhákat és II. Rákóczi Ferenc ezüstkötésű imakönyvét találjuk. A falakon a győri püspökök és neves személyek sírkövei láthatóak. A falakat a magyarországi Szent László-kultusz emlékei díszítik. A felső szinten Szent László király (1046-1095) tudományos igénnyel készült arcrekonstrukciója egy trón installáción került bemutatásra.
Szent László koponyáját aranyba foglalták, de a tetején meg lehet érinteni a koponyacsontot. A herma maga egy aprólékosan kidolgozott portré Szent László királyunkról, az erdélyi magyar aranyművesség remekműve, az egyik első példája a magyarországi sodronyzománc-technikának. A Zichy Ferenc püspök által kialakított hagyománynak megfelelően a hermát minden évben egyszer körbeviszik Győrben.
A herma a magyar korona mellett a legfontosabb nemzeti és egyházi relikvia, amely a templom délnyugati oldalán elhelyezkedő gótikus Héderváry-kápolnában áll – ez őrződött meg a legteljesebben Hédervári János püspök (1386-1415) 1400 körüli építkezésből.
szerző: Koltai Anna